A Kárpát-medencében több olyan település található, amelyik a Csaba királyfi legendára vezeti vissza nevének eredetét.

Rákoscsaba 1950-től Budapest XVII. kerületének a része, a főváros legkeletibb, központtól legtávolabb eső települése. Egyike a Rákospatak völgyében sorakozó településeknek, a tőle nyugatra lévő Rákoskeresztúr és a keletre fekvő Pécel között. Területe az őskortól lakott. A település központja a Duna mai vonalától kb. 20 km.-re keletre, a Rákos-patak déli partján, két egymást keresztező út mentén jött létre. Neve egy 1067-ben keletkezett adománylevélben tűnik fel először, Chaba racusa (Csaba Rákosa) formában.>

Településünk nevének első tagját a Rákos-pataktól kapta, nem vagyunk ezzel egyedül,  A Gödöllői-dombságban eredő Rákos-patak a Duna magyarországi szakaszának egyik leghosszabb bal parti mellékvize. Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapest területére, átfolyik a XVII. a X., XIV. és a XIII. kerületeken, és a Dagály fürdő északi oldalán ömlik a Dunába. A Budapesti részen az útjába eső települések róla vannak elnevezve, és megőrizték nevükben és későbbiekben az azokból kivált, a patakkal már nem érintkező teleülésrészek is.