Rákoscsaba 1950-től Budapest XVII. kerületének a része, a főváros legkeletibb, központtól legtávolabb eső települése. Egyike a Rákospatak völgyében sorakozó településeknek, a tőle nyugatra lévő Rákoskeresztúr és a keletre fekvő Pécel között. Területe az őskortól lakott. A település központja a Duna mai vonalától kb. 20 km.-re keletre, a Rákos-patak déli partján, két egymást keresztező út mentén jött létre. Neve egy 1067-ben keletkezett adománylevélben tűnik fel először, Chaba racusa (Csaba Rákosa) formában.>
Megközelítése:
- Vonattal : Budapest-Keleti pályaudvarról munkanapokon félóránként, ünnepnapokon óránként indul vonat, menetidő: 19 perc.
- Autóval az Örs vezér térről :Fehér úton, Jászberényi úton, Pesti úton Rákoskeresztúr központig, azt kb. 200 méterre elhagyva Csabai útra enyhén balra kanyarodva a Péceli úton kb.: 13,5 km. Forgalomtól függően 25-30 perc.
- Autóval az M0 autóútról :
- Rákoscsaba központ eléréséhez 52. csomópontnál letérve Pécel és Rákoscsaba között,
- a déli rész, Rákoskert eléréséhez 48. csomópontnál letérve 31. sz. úton közelíthető meg,
- az északi rész, Rákoscsaba-Újtelep eléréséhez 56. jelű csomópontnál letérve Nagytarcsa és Rákosliget között. - Városi tömegközlekedéssel : 169, 97E, 202 és a 161 jelzésű autóbuszokkal
Nevének eredete :
A település neve egy 1067-ben keletkezett adománylevélben tűnik fel először, Chaba racusa (Csaba Rákosa) formában. A szájhagyomány szerint a név Attila hun vezér fiára, Csaba királyfira utal, de valószínűbb, hogy egy Csaba nevű személy birtokát jelzi a Rákos-patak völgyében.
